LÓBETEGSÉGEKRŐL.

 

Csalánkiütés

A bőr, a bőr alatti kötőszövet savós gyulladása. Sokféle okra vezethető vissza. Okozhatja takarmányozási hiba, méhek, darazsak szúrása, felszívódó bomlástermékek hatása. Egyes egyedek hajlamosak rá, mások egyáltalában nem kapják meg.

A kiütés pörkösödik, s gyógyulva a szőrrel együtt leválik. Ha bomlástermék-felszívódás hatására lép fel, úgy állatorvosi szénnel lehet gyógyítani.

Ha takarmányozási hiba okozza, a takarmányok változtatása segíthet. Az allergiás okúakat kalciuminjekcióval stb. állatorvos gyógyíthatja

 

*  *  *

 

Csikók fertőző eredetű hasmenése

Csikók fertőző eredetű hasmenését a kóli-, ritkábban a paratífusz-baktérium okozza. A fertőzött csikó már születésétől bágyadt, kedvetlen, ürüléke szürkésfehér, majd vörösesszürke, később véres (ezért "vöröshasmenés" népies névvel is jelölik). A csikó lázas és kólikás tüneteket mutat. Rövid lefolyású betegség, amely gyakorta kimúlással végződik.

Állatorvosi antibiotikumos kezelés és a kiszáradás ellen infúziós terápia esetleg megmentheti a csikót. Megszívlelendő tapasztalat, hogy ugyanabban a gazdaságban a ménesi csikók megbetegedtek, amikor a dolgozó kancák csikai egészségesek maradtak.

 

*  *  *

 

Ekcéma

A leggyakoribb a csüdekcéma. A nedves alom, a tisztítás elhanyagolása, avagy az igen gyakori mosás, a szappanos mosás hajlamosít rá. A kezdetben viszkető, később repedező bőrfelületen nedvező bőrvastagodás alakul ki. A csüdekcéma kezeléséhez száraz alomra állítjuk a lovat, piszoktól, sártól megszabadítjuk. Azonban nem elegendő a helyi kezelés, meg kell szüntetni a belső okokat is. A csüdhajlatban levő szőröket 2-3 cm-es tarlót hagyva nyírjuk le. A kezelést bízzuk állatorvosra.

 

*  *  *

 

Savós patairha-gyulladás

A patairha teljes felületének vagy nagy részének gyulladása, általában a két elülső lábon, de néha mind a négy lábon előforduló súlyos tünet.

Okozhatják emésztőszervi megbetegedések, felszívódó bomlástermékek, toxinok. Lehet traumás eredetű is.

A ló sokat fekszik, nehezen kelthető fel. Tipegve jár, hátsó lábait maga alá állítja. A hőmérséklete 40 °C is lehet, izzad.

Ha a szarutok és az irha összeköttetése nagy területen megszűnik, a patacsont a testtömeg folytán megsüllyed, vagy előre megbillen, rokkant pata alakul ki. Az ilyen pata idővel a sarokfal felé széjjeltérő gyűrűzöttséget mutat, középen a pártaszél fölött, kifejezett mélyedés tapasztalható.

Teljes pihentetés, hideg borogatás, antibiotikumos kezelés megkísérelhető, bár ennek jelentősége csak akkor van, ha a patacsont helyzete nem változott meg.

A kialakult rokkant patán az észlelt jelenségek nem korrigálhatók. A ló gyógyulására kevés a remény.

 

*  *  *

Kólika

A kólika különböző tényezők által kiváltott, fájdalmas, gyomor-, bélmegbetegedések gyűjtőkifejezése. A kólikázó lovak nagyon egyértelműen kimutatják fájdalmaikat. Jellemző lehet a kezdetben enyhe, majd egyre kifejezettebb nyugtalanság, a flehmen arc, a fej különösen mélyre hajtása, kaparás és a has felé nézegetés, a has ütögetése, lefekvés, majd újra felállás. Ha előrehaladott a megbetegedés, a páciensek hemperegnek, földhöz verhetik magukat és tombolhatnak, miközben újra és újra percekig hanyattfekvésben maradhatnak.

 

*  *  *

A lovak influenzája elég általánosan fellépő betegség a lótenyésztésben . Különböző formákban jelentkezhet. Néhány évvel ezelőtt még nagyrészt a légutak gyulladásos tünetei voltak többségben, orrfolyással és kötőszövet gyulladással. Az antibiotikumos kezelés a másodlagos bakteriális komplikációk megelőzésére, néhány nap alatt biztosította minden példány esetén a teljes gyógyulást. Az utóbbi időkben a vetélések nagyobb számát figyeltük meg a vemhesség hetedik-nyolcadik hónapja tájékán. A vetélést ebben az időszakban elősegíti a placenta gyengébb hormonális védekezése.
Sokszor a vetélés más betegségekre utaló tünetek nélkül történik.
Az influenza kialakulásáért és számos esetben a vetélésért a lovak esetén elsősorban 2 vírus a felelős, a Lóherpesz 1 és a Lóherpesz 2, melyek laboratóriumi kitenyésztése nem mindig egyszerű.
A tenyésztők megnyugtatására emlékezetünk rá, hogy a fertőzés ma már megelőzhető és kezelhető megelőző védőoltással.

 

*  *  *

Gégegyulladás. Por, füst, ammónia, izgató gázok belégzése válthatja ki, de tünete lehet a légcsőhurutnak, torokgyulladásnak, gégeporcok megbetegedésének és a vérpangással járó szívbetegségeknek is. A lónak magas láza lehet, fájdalmasan köhög, a gége nyomásérzékeny, az állat könnyen köhögtethető. A kiváltó hatások megszüntetése,a szabad levegőn tartás, köhögéscsillapítás, a torokra helyezett száraz, meleg borogatás, ill. kamillás inhalálás gyógyító hatású. A gége súlyos beszűkülésekor – ugyanúgy, mint a hasonló okok által kiváltott gégevizenyő esetén- a gégemetszés életmentő lehet.

 

*  *  *

Savós-véres gyomorgyulladás. Általában az új kukorica vagy a rozs etetése után néhány órával jelentkező, mérsékelt nyugtalankodással, nehezített légzéssel, 60-80-as percenkénti pulzusszámmal járó betegség. A kötőhártyák piszkosvörösek, szondán át vörösbor seprőjéhez hasonló savanykás, habzó, híg gyomortartalom ürül. A ló állapota azonban kezelés (adszorbensek, szívre ható szerek, diéta, kamillás itatás) ellenére is csak napok múlva javul. Szövődményként savós patairha-gyulladás léphet fel.

 

*  *  *

Tüdővizenyő. Szívelégtelenség miatt fellépő tüdőbeli vérpangás, hőguta tüdőgyulladás, füst vagy izgató gázok belégzése, agónia túlhajszoltság, továbbá a nehéz légzéssel alveolusokba és hörgőkbe kilépő folyadékot az áramló levegő habbá veri.  A ló légzésen nehezített, orrából légbuborékokkal kevert savót, sőt fehér vagy vöröses hab ürül, súlyos esetekben rövid idő alatt megfulladhat. Az állatot hűvös, levegős helyen, teljes nyugalomban kell hagyni. A beteg azonnali állatorvosi ellátást igényel (vérbocsátás, szívre ható szerek, kalcium, depersolon, adrenalin, 40%-os iv. szőlőcukoroldat stb.)

 

*  *  *

A légmell. Lóban szórványosan fordul elő, pl. baleset, bordatörés, villaszúrás, lövés stb. következtében. Mivel a mellüregben jelentős negatív nyomáskülönbség van a külső levegőhöz képest, a mellkas sérülése esetén levegő áramlik a mellüregbe, az érintett tüdőfél összeesik, légtelenné, működésképtelenné válik. Ha a nyílás kicsi és hamar záródik, a levegő a mellüregből felszívódhat és a tüdő, ismét kitágul. A légmell hirtelen jelentkező nehezített légzést okoz. A sérülés azonnali helyszíni (a mozgatás tilos) sebészeti ellátást igényel. Ezután a levegőt a mellüregből ki kell szívni.